Hungarian Dark/Blackened/Atm. metal.
salzburg83@
Könnycseppek hullnak a fákrol
kiszáradt sárga falevél tengerek
Erejét vesztett erdő
itt az idő,im eljő
Érezd az enyészet illatát
A faágak korhadó halk szavát,
Ahogy a széllel együtt beszélnek
Egy szebb jövőt remélnek
Szomorú füzfa,halott madár
köd van,hideg és mindenhol sár
Bűzlik a nyárnak a rothadó lelke
könnycseppek hullnak a fákrol a mélybe
Magányos fenyvesek,ködös reggelek
Nem látnak mást, csak a kék eget
Éjjel a csillagképek sorakoznak felettük
Az évgyűrűk száma növekszik bennük
Sírás hangzik a mélyből
mint égbe kiáltó nyomorult kisgyerek
Arca szürke és halvány
talán valamikor létezett
Reccsenő ágak morajlása
néma csendnek orditása
Egy utolsó könnycsepp hull le a földre
Kárpátok zengik az ősz dalát!
Tears are falling from the trees
dried yellow leaf-seas
a forest with power lost
time is here, it has come
Feel the scent of decay
silent decaying words of the branches
as they talk with the wind
in hope for a better future
Sad willow, dead bird
there’s fog, cold and mud all over the place
the rotting soul of summer stinking
teardrops are falling from the trees into the deep
Lonely pine forests, misty mornings
see nothing else but the blue sky
at night beyond them the star signs forming a line
the numbers of year rings growing inside
Sound of cry calls from the deep
like a miserable child shouting towards the sky
with grey and pale face
maybe one day it existed
Ripple of cracking branches
mute silence howling
a last teardrop falls down to the ground
The Carpathians singing the song of Autumn