Tisza szerelem
(avagy: a politikai álompár)
Dalszöveg: Természetes intelligencia (.)
Ének, zene: Mesterséges intelligencia (MI)
Téma: Természetellenes unintelligenciák.
Amikor együtt élt, a Péter és az Evelin,
Szerelmesek voltak, nincsenek kétségeim,
Minden beszélgetésük diktafonra vették,
És az eszüket ettől elvesztették!
Én három órányit vettem fel veled ma!
Én meg veled nyolcat, a hotelba,
És még négyet ott, a fotelba,
A diktafonnak soha nincs szieszta!
Hangfelvétel nélkül nincs igazi románc,
Mondj már valamit, és kezdődhet a tánc,
Igaz szerelmünknek megmarad a nyoma,
MP-háromban, lesz vagy ötszáz giga!
Ó én téged oly nagyon szeretlek,
A beszélgetéseink sokat jelentenek,
Alig várom, hogy átadjam mindet,
Azoknak, akik nekem hisznek!
Mondj még valamit nekem, édesem,
Valami terhelőt, hogy ha kérhetem,
Mesélj pár igazán bizalmasat,
Amik majd a sajtóban viharzanak!
Ó én téged oly nagyon szeretlek,
A beszélgetéseink sokat jelentenek,
Várj, a diktafonban elemet cserélek,
Aztán ne fogd vissza magad, megkérlek!
Mi vagyunk a politikai álompár,
A hangfelvétel megjelenését várjuk már,
Mindketten abból akarunk megélni,
Hogy a diktafont tudjuk kezelni!
Ó én téged oly nagyon szeretlek,
A beszélgetéseink sokat jelentenek,
Erre izgulok, és jól beindulok,
A diktafonra bolondulok!
A mi szerelmünk az egekig lángol,
Mikor minden zsebben egy diktafon táncol,
Felvétel készül arról is, ki mikor fingik,
Olyan helyen, ahol ez nem illik!
Ó én téged oly nagyon szeretlek,
A beszélgetéseink sokat jelentenek,
Úgy kívánlak, csak mondj még valamit,
Hogy majd mindenki hallja a titkaid!
Így élt együtt a Péter és az Evelin,
Szerelmesek voltak, nincsenek kétségeim,
Diktafonra került, amit bármelyik mondott,
De az is, ha csak a fejük kongott!