MAGYAR CSENDŐR INDULÓ

Édes Hazám, magyar róna, magyar erdő, magyar vég, Téged járlak éjjel-nappal, télen-nyáron, nagyon rég. Népem biztonságát őrzöm megrendíthetetlenül, Érted élek, érted halok magyar népem egyedül, Érted élek, érted halok, híven, becsülettel, vitézül. Száműzetés lett a sorsunk, idegen föld borul ránk, Ne felejtsd el hű fiaid: érted éltek, szép Hazánk. Kakastollunk nem leng többé, járőrbe már nem megyünk. Szeresd, őrizd kicsi népünk, amikor már nem leszünk, Helyettünk is védjed őket, erre kérünk Istenünk. Első versszak: FEJÉR Károly - Második versszak: v. KISS Gábor